Az Európai Bizottság az EU-ba érkező importgázra is kiterjeszti a metánkibocsátási korlátozást 2030-ig, ami az orosz, és az algériai gáz megcélzása mellett az amerikai cseppfolyósított földgázt is „eltalálhatja” – derült ki abból az október 23-i dátumú tervezetből, amelybe betekintést nyert a Reuters.
Példaértékű együttműködés született a Bosch és a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem között, idén tavasszal adták át az egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. A szereplők együttműködése már 15 éves múltra tekint vissza, azonban a jelenlegi beruházás új mérföldkőnek számít, egyben dimenzióváltást is jelent, hiszen a diákok és az oktatók egyaránt a legmodernebb eszközökkel kísérletezhetnek a laborban. A BME és a Bosch szakemberei olyan szimulációs és tesztelési környezetben dolgozhatnak, ahol az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban tudják modellezni, és a közös kutatás-fejlesztési munka eredményeként az elektromos járművek működését még inkább tudják optimalizálni. Az új létesítményben folyó szakmai munka egyik első, és igen látványos eredménye egy harmadik szereplővel, a MouldTech Systems-szel közösen fejlesztett Alfa Tipo 184, egy, az ’50-es évek jellegzetességeit idéző Formula 1-es versenyautó újragondolt, elektrifikált változata, amely szeptemberben a müncheni IAA MOBILITY 2023 nemzetközi autóipari kiállításon, a HIPA standján is bemutatkozott.
Az Act Local! Green Startup Challenge egy középiskolásoknak szóló országos üzleti fenntarthatósági verseny, ami azt a célt tűzte ki, hogy megmutassa a diákoknak, mennyire elengedhetetlen a fenntarthatóság és a vállalkozói gondolkodás együttműködése a jövőnk érdekében.
A előző évben elért éves 2,5%-os dekarbonizációs ráta helyett közel hétszeres, éves szinten 17,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előtti időszakra jellemző szinteket 1,5°C-kal. Elkeserítő tény, hogy 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11%-nál többet elérnie. Bár a napenergia-felhasználás 24,4%-os, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.
A Nemzetközi Energiaügynökség minden évben kiadja energiapiaci előrejelzését, amelyben jellemzően izgalmas prognózisok szerepelnek. A 2023-as kiadvány egyik legizgalmasabb üzenete, hogy a tiszta energiára való áttérés momentuma elég erőssé vált ahhoz, hogy az IEA alapforgatókönyve szerint a szén, a kőolaj és a földgáz iránti globális kereslet tetőzzön 2030 előtt. A tetőzést viszont várhatóan nem követi meredek keresletcsökkenés, és ha az előrejelzésnek megfelelően e fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet magas szinten marad, akkor a változás messze nem elegendő a globális klímacélok eléréséhez.
Masszívan elmarad az EU-ban telepített szélenergia kapacitás a kijelölt pályától, és az ágazat egyébként is szerteágazó kihívásokkal küzd, ezért kedden egy hatpontos cselekvési tervet mutatott be az Európai Bizottság, illetve külön hangsúlyt helyez a tengeri szélenergia jobb kihasználására.
A nyugat-antarktiszi jégtáblák gyors olvadása elkerülhetetlenné válhat az ember okozta globális felmelegedés felgyorsulásával, ami az egész világon pusztító hatással lehet a tengerszint emelkedésére - állapította meg egy új kutatás, melyről a CNN számolt be.
„Európa Amazonasának is nevezhető a világ első, öt országra kiterjedő UNESCO bioszféra-rezervátuma, azaz egy olyan összefüggő védett terület, amely Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon és Szerbiában található. Az EU által társfinanszírozott LIFE RESTORE for MDD projekt keretében a Mura, Dráva és Duna menti ökoszisztémák helyreállítása kezdődik meg. A projekt 17 intézmény közös munkáját foglalja magában öt országban - írta meg a WWF Magyarország. Arról, hogy hogy van most a Föld, mit tudunk tenni akár már holnap reggel a környezetünkért a WWF Magyarország fog segíteni a következő kifejezetten fiataloknak szóló Gen Z Fest/ Green rendezvényünkön.
Magyarország azért tartózkodott egyetlen tagállamként kedden az Energia Tanács ülésén az árampiac szerkezeti átalakításáról szóló döntéskor, mert az „veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési intézkedést, és csorbítja a tagállami hatásköröket” – indokolta meg Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a döntést Facecook-oldalán. Steiner személyesen vett részt az ülésen.
„Magyarország barátságtalan lépésként értékeli, hogy Szófia az orosz gáz tranzitdíjának megemelését jelentette be. A bolgár intézkedés a magyar gazdaságra, a magyar ellátásbiztonságra nézve is kockázatokat rejthet magában” – ezt posztolta ki Steiner Attila energiaügyi államtitkár szerdán az Energia Tanács ülése után, amire ráerősített a tárca a hivatalos Facebook-oldalán is.
Nagy fejlődés előtt áll Magyarországon is a rugalmassági aggregációs piac, amely segíti a villamosenergia hálózat stabilitását, és mérsékli a kiegyenlítési szolgáltatások árait, így „a villanyszámlákban is tükröződni fog”, mert „az emberek kevesebbet fognak fizetni a villamos energiáért” – hangsúlyozta a cseh hátterű Nano Energies ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban. Stanislav Chvála rámutatott, hogy minden olyan eszközt díjmentesen lehet csatlakoztatni egy virtuális erőműhöz, amely képes időben eltolni a villamosenergia termelését, vagy fogyasztását, így a rugalmasság biztosításával a tulajdonosok nemcsak költséget takaríthatnak meg, hanem „akár extra bevételre is szert tehetnek” anélkül, hogy a csatlakoztatott eszközök működését korlátozni kellene. A szakértővel a magyar piacra lépés első közel egy évének tapasztalatairól, a szabályozási keretekről, a piac fejlődésének főbb irányairól, és a régiós tapasztalatokról is beszélgettünk. A Nano Energies magyarországi tevékenysége kapcsán rögzítette: „célunk, hogy óránként több tíz megawattnyi rugalmasságot tudjunk felajánlani, elsősorban az áramot fogyasztó eszközökön keresztül.”
A Portfolio tavasszal GEN Z FEST néven indította el a fiatal generációnak szóló programsorozatát, akkor pénzügyi és lakhatási kérdésekről volt szó. November 9-én folytatódik sorozat, a GEN Z FEST / GREEN témája a fenntarthatóság és a zöldebb jövő. A rendezvényre a 26 év alattiak 92%-os kedvezménnyel, diákok 97% kedvezménnyel vásárolhatnak jegyet.
Megszületett kedd este az uniós tagállamok közötti megállapodás a villamosenergia-piaci reform főbb kereteiről. Ezt a német–francia alku tette lehetővé, amivel mindkét nagy tagállam elért számára fontos eredményeket. Mindez lényeges következményekkel jár az atomerőművek és az új megújuló energiás kapacitások állami támogatási lehetőségeire. A keddi megállapodást 26 tagállam támogatta, egyedül Magyarország tartózkodott a spanyol soros elnökség vezetőjének nyilatkozata szerint.
A világ energiafogyasztása és az energiaszektor karbonkibocsátása tovább növekszik 2050-ig, mivel a globális népesség és gazdaság növekedése kioltja az energiahatékonyság javulásának és a tiszta technológiák terjedésének hatásait - áll az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynökségének (EIA) jelenlegi trendeken és érvényben lévő szakpolitikákon alapuló elemzésében. E szerint bár az elektromos járművek értékesítései tovább emelkednek, nem tudják majd kiszorítani a benzines és dízeles járműveket, mivel a folyamat a következőkben lassulni fog.
Dübörög a világban a zöld átállás és a közlekedés elektrifikációja, amelyből Magyarország is alaposan kiveszi a részét, egyrészt a hazai autógyárak, másrészt az itthoni akkumulátoripari törekvések révén. Ugyan utóbbi keserű mellékízt kapott - részben a téma átpolitizálódása miatt -, abban nem lehet kérdés, hogy a Magyarországra érkező akkumulátorgyárak a technológia csúcsát képviselik. A határok viszont folyamatosan kitolódnak, az ágazat gyors fejlődésével egymás után jelennek meg az új technológiai megoldások. Ezekről az akkumulátoripari megatrendekről, a legújabb fejlesztésekről, és hazai helyeztől kérdeztük Kun Róbertet, a Természettudományi Kutatóközpont (TTK), Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Szilárdtest Energiatárolók Kutatócsoportjának vezetőjét.
"Gyakran szembesülök azzal, hogy az ügyfelek szeretnék, ha elmondanám, hogy hogyan álljon össze a felelős befektetésük. Ez a helyzet olyan mint a főzés, a tanácsadó bitzosítja a konyhát és minden szükséges felszerelést, de a szakácsok ti vagytok, nektek kell eldönteni, hogy mit főztök, azaz, hogy mire fókuszáltok a befektetéseiteknél" - kezdte előadását Riikka Sievänen, a KPMG Finnország, Fenntartható pénzügyek és vállalati fenntarthatóság terület igazgatója a THBE – Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének CEE4Impact Day rendezvényén. A szakértő az ESG iránt érdeklődő pénzügyi szakemberek számára tartott előadást a felelős befektetésekről.
Volt már úgy vele a kedves olvasó, hogy egy mélyet beleszippantva a budapesti levegőbe egyből érezte, hogy „itt valami nincs rendben"? Az ilyenkor általánosan felmerülő lehetőségeken túl (csatornaszag, csak hogy a legkevésbé vulgárisat említsük) talán nem gondolunk egyből arra, hogy a levegő szennyezettsége, azaz a szálló por magas koncentrációja is diszkomfortot okozhat. Sőt; vannak olyan nagyvárosok, ahol kimutatták, hogy a növekedő légszennyezettség hány évvel (!) csökkenti a városlakók életkilátásait. De mégis mekkora a még egészséges mértékű szennyezettség, és hány főváros fér bele ebbe a határba? Hol a legjobb, és hol a legrosszabb a levegő, és mi ennek az oka?
A biodiverzitás fontossága, a természettől való függőségünk, a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság kapcsolata, valamint a vállalatvezetői célok, startégiák voltak fókuszban a BCSDH tegnapi üzleti ebédjén és díjátadóján. Többek között Tilesch György, mesterséges intelligencia szakértő mutatta be, hogy milyen lehetőségeket tartogat a fenntarthatósági területeken az AI, illetve, hogy milyen kockázatokra érdemes odafigyelni. Szóba került a munkahelyek potenciális kiváltása az AI-al, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének veszélye, de konkrét, már létező gyakorlatok is, ahol sikeresen alkalmazható az AI a vállalatok fenntarthatóbbá tételét elősegítve.
Mintegy 7500 szolnoki lakásban több mint 26 ezer fűtési költségmegosztót, és 4400 lakásban csaknem 6400 melegvízmérőt cserélt le az MVM OTSZ Zrt. az okos távhőmérési rendszer kiépítése során, a projekt második ütemét pedig még idén elindítja a cég a városban – közölte az MVM. A fejlesztés a hőfelhasználás csökkentése mellett abban is segít, hogy a költségeket igazságosan osszák el, a mérőórák pedig a távolból is leolvashatók, így nem kell azokhoz otthon tartózkodni.